2017. november 19., vasárnap

A magyar irodalom utolsó nagyasszonyának hagyatéka


Tíz éve annak, hogy 2007 november 19-én Szabó Magda itt hagyott minket. Szentül hiszem, hogy ha valaki, akkor ő az idők végezetéig halhatatlan marad, művei örök darabok lesznek. Ezzel az állítással nem túlzok. Lehet, hogy elfogult vagyok, de Szabó Magdától senki sem vitathatja, hogy maradandót alkotott. Ebben az írásban az egyik leghíresebb regényével, az Abigél-lel foglalkozom. 
Öt, plusz egy ok, amiért el KELL olvasni ezt a könyvet:

1.) Mert ifjúsági regény és nem csak
Várjál még, ne forgasd a szemed! Az hogy ifjúsági regény, és tizenévesekről szól, nem jelenti azt, hogy nem olvashatnád el akár 20-30-40 évesen is. A mű ugyan így indul: megismerjük Vitay Georginát, az elkényeztetett kislánykát, akit édesapja, a tábornok, egy leányintézetbe küld, Árkodra. Eleinte ténylegesen csak Gina vívódásainak, hisztijeinek és gyerekes viselkedésének lehetünk tanúi. Aztán egy adott ponton a lány felforgatja az egész intézet életét. A regény innentől kezd ténylegesen beindulni és üzeneteket közvetíteni. Az iskolatársai Gina ellen fordulnak, Szabó Magda pedig mesterien érzékelteti, hogy a lányok sokkal kegyetlenebbek, mint a fiúk: összesúgnak, kirekesztenek, mindent elkövetnek, hogy minden másodpercben éreztessék a haragjukat. Valahol ezen a ponton válik az Abigél történelmi regénnyé: a második világháború idején játszódik a sztori, és amikor a lányok szürke, elzárt életébe is beszivárog a külvilág, ott iszonyatos pozitív értelemben vett „töréspontja” van a könyvnek. Konkrétan történik egy beszélgetés Gina és az édesapja között, ahol abban a pár percben a főszereplőnknek fel kell nőnie. Karakterfejlődés at its finest! Ezeket az oldalakat nem lehet másképp olvasni, csak valahogy így: „Gnkdhgfgh, mivaan?!”

Kép: korbirodalom.csgyk.hu


2.) Mert amikor már azt hiszed, semmi újat nem tud mondani, felpofoz
Az Abigél bővelkedik a fordulatokban. Olvasod, olvasod, jönnek a fordulatok, de a könyv fele még hátra van. Ugyan, mi érdekfeszítő történhet ennyi oldalon keresztül? Na, a regény akkor fogja az édes kis pofikádat és leteker egy hatalmasat. Konkrétan annyi WTF momentum van benne, hogy sokat fogod csapkodni a könyvet, hogy na, ilyen nincsen!

3.) Mert a regényt körülöleli egy bazi nagy titok
A mű címe is erre utal, ugyanis az intézet udvarán helyezkedik egy korsóslány szobra, akit Abigélnek neveznek. Az a legendja járja, hogy ez a lány segít annak, aki bajban van, és hozzá fordul végső elkeseredésében. Remek krimi jellegű szál, a regény alatt végig találgathatunk, vajon mi áll ennek a dolognak a hátterében. Szerintem maga Agatha Christie is dobott volna egy pacsit Szabó Magdának, ha látta volna, hogy milyen módon képes ő is egy egész regényen keresztül feszültséget generálni azzal, hogy az olvasót arra készteti, hogy játsszon nyomozósdit.

4.) Mert a karaktereit i-mád-ni fogod!
Az írónő annyira szépen kidolgozza a szereplőit, hogy azok bármikor előléphetnének a könyvből. Kellően hátterezi a karakterek sztoriját, és a végére szerinem legszívesebben megölelgetnél mindenkit. Ha másért nem, Horn Mici badass karakteréért is érdemes elolvasni a könyvet! (Ki az a Horn Mici, és mit tett le az asztalra?! – kérdezhetnétek. Háh, nem fogom elárulni, olvassátok el a könyvet!)

5.) Mert Szabó Magda stílusa zseniál
Esterházy Pétertől vettem az írásom címét, ő így vélekedett az írónőről: „irodalmunk utolsó nagyasszonya”. A stílusát ugyan egy picit szokni kell, az első oldalaknál talán nem gördül olyan könnyen a szem, de aztán! Beleszerelmesedsz. A monológok, a leírások, a szóhasználat! Lehet túl sokat fangirlkedem, de nem hiszem, hogy alaptalanul. Szabó Magdáról és a műveiről nem csak én mondom azt, hogy zseniálisak. Kossuth-díjas. Azért azt mindekinek nem dobálják, aki két mondatot egymás mellé tud írni.

The myth, the legend, the one and only, Szabó Magda
Fotó: index.hu


+ 1.) Mert örök
Talán ezzel azononosítják a legtöbbször az Abigélt, hogy örökzöld mű. Szerintem különböző életszakaszokban, hosszú évek távlatából újra és újra el kell olvasni ezt a könyvet. Mert mindig más megvilágításba helyez egy problémát, mert tud újat mondani, annyiszor, ahányszor csak fellapozzuk. Receptre kellene felírni!

Amikor elolvastam, rögtön írtam egy bejegyzést Tumblr-re, engem akkor így hagyott a könyv:









P.S.: NEHOGY elolvassátok a Wikipedia ismertetőt a könyvről, tele van spoilerrel!

Firkálta: Frappe

3 megjegyzés:

  1. Kedves Frappé!
    Ha nem tudnám, hogy te írtad ezt az ajánlót, akkor is tudnám, hogy te írtad, ugyanis azonnal felismertem a stílusod. Néhol még a hangod is hallottam a fejemben, mert a "mivaaan?"-nál kevés Rékásabb (vagy Frapésabb na, érted) dolog van a világon��. Talán egy: a Szabó Magda iránti rajongásod, ami nagyon szépen átjött ebből az írásból és ezért tőlem kapsz is egy hatalmas piros pontot, ugyanis én kifejezetten szeretek olyan dolgokat olvasni, amikből ez átérződik, mert szerintem a fangirl-ség ad egy olyan pluszt, amit amúgy egy "sima" szerző tollából (billentyűzetéből) nem biztos, hogy megkapnánk.
    Szerintem ezzel az ajánlóval azt is sikerült rávenned, hogy olvassa el Abigélt, aki amúgy nem szereti Szabó Magdát (van ilyen egyáltalán), szóval gratulálok! :)

    p.s. az utolsó mondatodnál hangosan felröhögtem, köszi! ��

    VálaszTörlés
  2. Amikor szemeim előtt feltűnt Szabó Magda neve, máris összecsaptam tenyereimet. Először is azért, mert nemrég beszélgettünk a regényéről, és már akkor annyira lelkesen nyilatkoztál olvasói élményeidről, hogy rögtön kedvet kaptam hozzá. (Ha jól emlékszem, kölcsön is kértem tőled a könyvet, úgyhogy szeretettel várom érkezését.)Másodszor meg azért örültem, mert az Abigélt általánosban a magyartanárnőm is rengetegszer hangoztatta, mégsem került soha a kezembe, hogy megismerjem ezt az örökzöld történetet. (Talán pont emiatt maradtak hiányosak serdülőkorom évei.) Azért pedig kifejezetten hálás vagyok, hogy tőled olvashattam először ajánlót, mert te akaratlanul is meg tudod győzni az embereket pusztán az őszinte reakcióiddal és végtelenül aranyos rajongásoddal. S hogy ne csak ékeseket szóljak, ádáz tekintetemnek egy-két aprócska hiba is szemet szúrt, amit sajnos már öt perce próbálok visszakeresni, de mégsem találom. (No, ezt most megúsztad, de legközelebb nem kegyelmezek.) :P Amúgy a szöveged tele van csalhatatlan Rékás szófordulatokkal, amelyek közül kedvencem is akad: Szerintem maga Agatha Christie is dobott volna egy pacsit Szabó Magdának. Köszönjük, Réka, akarom mondani, Frappé. A mai napunkat is bearanyoztad. :D

    VálaszTörlés
  3. Nagy köszi, csajok, jó érzés volt olvasni a kommenteket! Hóbortoska, ha megtalálod azokat a hibákat, mindenképpen szólj! Plusz, a könyvet én odaadnám nagyon szívesen, de anno kölcsönadtam valakinek, akitől nagy valószínűséggel nem fogom visszakapni, de dolgozom az ügyön. Ha netán mégis visszakerül, rögtön adom is oda! :D

    VálaszTörlés