Disney látvány- és hangutazás
Örök hálám a szüleimnek, hogy olyan korszakban születtem, amikor a
mesefilmek még valóban tartalmasak és szórakoztatóak voltak, mitöbb:
gyerekbarátak. Mi lesz azokkal a mostani gyerkőcökkel, akik olyan Cartoon
Network-os rajzfilmeken nőnek fel, amelyekben egy csapat kung-fu csirke (??)
titokban azon dolgozik, hogy véget vessen ősellensége világuralmának (Chop
Socky Chooks)? Kire akarnak majd ezek a gyerekek hasonlítani? Mert én a kis
hableány hangját, Belle könyvszeretetét, Jázmin hercegnő szépségét, Mulan
hősiességét irigyeltem, és a mesék dalait kívülről dúdoltam.
Disney-reneszánsz
A Disney történetének 1989 és 1999 közötti éveit tartják a Disney-reneszánsz
korának. A Walt Disney Animation Studios utolsó nagy korszaka, amikor a még
zömében hagyományos technológiával készült, egész estés rajzfilmekből
sikerszéria lett. Ebben az érában tíz rajzfilm készült, ebből kilencet jelöltek
valamilyen Oscarra, és több meg is kapta a díjat. Ezek a klasszikusok filmzenéi
pedig platina- és aranylemezekig jutottak.
Még most is felgyorsul a szívverésem, amikor megcsendül a Disney intró
(hallgasd meg!),
majd a felhőtlen boldogságot ígérő „és
most következzék a várva-várt film!” mondat jelenik meg a képernyőn. Az a
gyermeki mosoly, izgatottság, hogy következik a mese, és még az sem gond, ha
tizedjére látom. Elveszni a csodaországok kép- és dallamvilágában.
De hogyan keletkeznek ezek
az időtálló betétdalok?
Alan Menken neve eddig valószínűleg nem sokat mondott, de dalai annál
inkább. Elismert zeneszerző és dalszerző, ő áll a Disney leghíresebb filmzenéi
és musicaljei mögött. A Disney-reneszánsz korszakban 8 Oscar-díjat, 3 Golden
Globe-díjat, 6 Grammy-díjat nyert, és további 29-re jelölt volt. Menken szerint
a Disney slágerek készítésének titka megtalálni és ráérezni a dal színe-javára
(erre az angol sweet spot a megfelelő kijelentés - a teniszütő legkevésbé
rezgésmentes foltjáról elnevezve, ahonnan a labda elütése a
legeslegtökéletesebb). Sőt, írt olyan dalokat, amelyek szerinte elég buták és
értelmetlenek lettek, de „they just hit the sweet spot”.
Például az Aranyhaj és a nagy gubanc (Tangled, 2010) animációs
film I’ve got a dream! dala, amit
Menken szerint az emberek igencsak kedvelnek, de számára csupán zagyvaság („Oh
my God, it’s a dumb song, but it works”).
A stratégia az, hogy a rajzfilmkészítés első lépéseként a zeneszerzőt
(musical dramatist) hívják be a stúdióba. A Disney elmeséli a sztorit, és
meghatározza, hogy milyen stílusban jeleníti meg a történteket. Ehhez milyen
típusú zene illik a legjobban, és melyik dalnak milyen jelentősége van a
mesefilm során. Ezután a zeneszerző feladata, hogy a forgatókönyvet és a
történetet összerakja, majd az animációs csapattal összefogva a dalokat létrehozza.
Sok esetben először a dal hangszeres változata van kész (instrumental), utána
születik meg a dalszöveg, s végül az animáció. Menken szerint egy jó dalnak összhangban
kell lennie a képekkel, hogy összetartsa a filmet. Amit Menken az évek során megtanult:
az, hogy sose áldozzon túl sokat egy dalért, mert nem minőség kérdése, hanem
egyszerűen a dal természetéről van szó. Eléri azt a bizonyos sweet spot-ot vagy
sem. Szakmai távolságtartás az, hogy bár az évek során begyűjtött díjak
ellenére, Menken igyekszik nem túl sokat ünnepelni vagy gyászolni egy dalért: „Számomra
azt jelenti, hogy új és új dalokat írok, és amikor az emberek megkedvelik, hát
legyenek csupán hálásak érte”.
A Disney-reneszánsz sikerkorszakban
megjelent rajzfilmek listája és rövid ismertetőjük
1. A kis hableány (1989)
(zene: Alan Menken)
Egzotikus tengerparti hangulat. Atlantika csodálatos
víz alatti birodalma és a sellővilág, ahol ugyanaz a fiatal generáció alapvető
problémája: a szerelem. Ariel áldozatot hoz, hogy Eric herceg oldalán, az emberek
között élhessen. A gonosz Ursula viszont ördögi tervében Arielt csapdába
csalja. De aztán happy end (kevés Disney-mesének nincs happy end-je).
Két Oscar-díjat, teljesen megérdemelten, Sebastian
(a rák) karibi hangulatú, tengeri ódája söpört be (amelynek igazából csak a
lényege veszett el a magyar szinkronban, az eredetiben alkalmazott
közép-amerikai akcentus miatt).
1990 – Oscar-díj – a legjobb eredeti filmzene
(Alan Menken)
1990 – Oscar-díj – a legjobb eredeti filmdal (Alan
Menken, Howard Ashman) – "Under the Sea"
2. Mentőcsapat a kenguruk földjén (1990)
Valószínűleg az emberek zöme eddig nem hallott
róla. Én sem. Egy '70-es évekbeli, mára szintén elfeledett Disney-film
folytatásáról van szó, ráadásul az ugyanekkor készült rajzfilmeknél jóval
gyengébb minőségű animáció. A sztori egyébként Ausztráliában játszódik, egy
csapatnyi egérnek kell kiszabadítania egy, a gonosz vadászok fogságába került
kisfiút.
(zene: Bruce Broughton)
3. Szépség és a szörnyeteg (1991)
(zene: Alan Menken)
Sokak szerint ez az alkotás az összes
Disney-rajzfilm közül a legszebb. Összetett az üzenete: a saját korlátainkat le
kell bontani, az előítéleteinket le kell gyűrni annak érdekében, hogy
megismerhessünk valakit. Ezt teszi a szépséges Belle is: szerelmével megmenti a
szörnyeteggé változott herceget.
1991 – Oscar-díj – a legjobb eredeti filmzene (Alan
Menken)
1991 – Oscar-díj – a legjobb eredeti filmdal (Alan
Menken) – "Beauty and the Beast"
4. Aladdin (1992)
(zene: Alan Menken)
A rajzfilm legmókásabb szereplője Dzsini, a lámpás
szelleme. A sztori átlagos: az szegény, de jószívű utcagyerek beleszeret a
gyönyörű Jázmin hercegnőbe, de a hataloméhes Jafar keresztbe akar nekik tenni. Amiután a gonosz
megkapja méltó büntetését, a szerelmespárt a varázsszőnyeg elrepíti. Ennyire
egyszerű.
1993 - Oscar-díj - a legjobb eredeti filmzene (Alan
Menken)
1993 - Oscar-díj - a legjobb eredeti filmdal (Alan
Menken, Tim Rice) – "A Whole New World"
5. Az oroszlánkirály (1994)
(zene: Hans Zimmer)
Kedvenceim Timon és Pumbaa, a komikus szurikáta–varacskos
disznó duó, akik a Hakuna Matata
törvény szerint nevelik Simbát(akinek nevelődési története egyetemes érvényű). Ő a
trónra jogosult király, de a gonosz Zordon magának akarja a hatalmat. Az
oroszlánkirály a Disney-reneszánsz csúcspontja, amelyben minden megvan, amit a
Disney tudott a legjobban. Ennek a dalai lettek a legismertebbek világszerte: amíg
az aláfestésről Hans Zimmer gondoskodott, addig Elton John dalaira a
musicalkirály Tim Rice írt dalszövegeket.
1995 – Oscar-díj – a legjobb eredeti filmzene (Hans
Zimmer)
1995 – Oscar-díj – a legjobb eredeti filmdal (Elton
John, Tim Rice) – "Can You Feel the Love Tonight"
6. Pocahontas (1995)
(zene: Alan Menken)
Pocahontas, az indiánlány, aki beszél a fák és
állatok nyelvén, irányítja a szelet. Sőt, jól énekel is (ahogy a többi
Disney-hercegnő is). Bizalmába fogadja az Újvilágba érkező John Smith-et.
Őszinte szeretet, szerelem, romantika, kaland, de Pocahontas végül hűséges
marad törzséhez. Alan Menkennel nem nagyon tudott mellényúlni a
Disney, a Pocahontas volt a negyedik olyan animációs film, amiért két Oscart is
kapott.
1996 – Oscar-díj – a legjobb vígjáték filmzene (Alan
Menken, Stephen Schwartz)
1996 – Oscar-díj – a legjobb eredeti filmdal (Alan
Menken, Stephen Schwartz) – "Colors of the Wind"
7. Notre Dame-i toronyőr (1996)
(zene: Alan Menken)
Menken maga is karrierje legjobb nyitódalának tartja a Bells of Notre Dame nyitányt. De nekem gyerekkorom egyik legbánatosabb
Disney-meséje. Valószínű a középkori, vallásos magasztossága, és a
Quasimodo iránti sajnálat miatt igazságtalannak tartottam, hogy a tehetséges és
szép Esmeralda a tökéletes külsejű és bátor kapitány felesége lesz. De hát hogy
is lehetne egy púposé… Szomorú igazság.
8. Herkules (1997)
(zene: Alan Menken)
A gospel-múzsák kitesznek magukért. A félisten
Herkulesnek több megpróbáltatás során kell bebizonyítania, hogy szuperhősnek
született, és megérdemli, hogy az Olümposzon élhessen. A Disney történetének
egyik legviccesebb főgonosza, a temperamentumos és szarkasztikus Hádész is ebben
a mesében kapott szerepet.
1998 – Oscar-díj jelölés – a legjobb eredeti
filmdal (Alan Menken, David Zippel) – "Go The Distance"
1998 – Golden Globe-díj jelölés – a legjobb
eredeti filmdal (Alan Menken, David Zippel) – "Go The Distance"
9. Mulan (1998)
(zene: Jerry Goldsmith)
Mulan példaképem volt. Kicsit szeleburdi, szembeszáll
a családi döntésnek és hagyományoknak, de saját apját megvédve, egy
elkötelezett hősnő válik belőle. Nem torpan meg a férfi elnyomástól, a
nehézségektől, a harctól. Sőt, győz, s ezzel szerelmet is nyer. End of story.
10. Tarzan (1999)
(zene: Phil Collins)
A szótlan, eleinte beszédképtelen főhős és a
törékeny, de tűzrőlpattant Jane sem tipikus Disney-rajzfilmfigurák. A
majomember Jane által megismerkedik az emberi világgal, így a szerelemmel is. A
gorilla vadász Clayton gonoszkodni akar, de végül Tarzan győz, és Jane dzsungellakó
lesz. A film költségvetése összesen 150 millió amerikai dollár, ami meghaladja
a korábbi listavezetőt, a Pocahontast. Magyarországon a Disney az egész
soundtracket újra felvetette Ákossal, amelyek igazi slágerekké váltak.
2000 – Oscar-díj – a legjobb eredeti filmdal (Phil
Collins) – "You'll Be In My Heart"
Felhívás!
Kedves 21. századi szülők!
Kérlek, lécci, please, neveljétek úgy gyerkőceiteket, hogy egy olyan
mesevilágban nőjenek fel, ahol van: Dzsini, Balu maci, Timon és Pumbaa, Mushu,
Kuzco, Nemo, Lilo és Stitch, Dumbo, Susi és Tekergő, Micimackó, Hakuna Matata,
de ha kell, Szörnyella de Frász is!
Ui. Nézzétek meg Dancsó Péter (Videómánia) Disney-rajzfilmes szakszerűen sorozatát.
Imádom a rajzfilmeket és úúgy örülök, hogy nem csak engem zavarnak ezek a mai modern mesék, amikből tényleg kérdéses, hogy mit fog majd magával vinni és kire fog példaképként tekinteni ez a Z-generáció.
VálaszTörlésAz írás amúgy nagyon tetszett, a videókért pedig külön köszönet, és bár Bambit egy kicsit hiányoltam, így is nagyon szépen összeszedted gyerekkorunk kincseit :)
A Bambi nem a Disney reneszánsz korszakban készült.
VálaszTörlés