Hétfői agyfárasztó Bárisztától!


Kávé játék

Vissza gondtalanságunk idejébe!

Disney látvány- és hangutazás

Örök hálám a szüleimnek, hogy olyan korszakban születtem, amikor a mesefilmek még valóban tartalmasak és szórakoztatóak voltak, mitöbb: gyerekbarátak. Mi lesz azokkal a mostani gyerkőcökkel, akik olyan Cartoon Network-os rajzfilmeken nőnek fel, amelyekben egy csapat kung-fu csirke (??) titokban azon dolgozik, hogy véget vessen ősellensége világuralmának (Chop Socky Chooks)? Kire akarnak majd ezek a gyerekek hasonlítani? Mert én a kis hableány hangját, Belle könyvszeretetét, Jázmin hercegnő szépségét, Mulan hősiességét irigyeltem, és a mesék dalait kívülről dúdoltam.

Disney-reneszánsz

A Disney történetének 1989 és 1999 közötti éveit tartják a Disney-reneszánsz korának. A Walt Disney Animation Studios utolsó nagy korszaka, amikor a még zömében hagyományos technológiával készült, egész estés rajzfilmekből sikerszéria lett. Ebben az érában tíz rajzfilm készült, ebből kilencet jelöltek valamilyen Oscarra, és több meg is kapta a díjat. Ezek a klasszikusok filmzenéi pedig platina- és aranylemezekig jutottak.

Még most is felgyorsul a szívverésem, amikor megcsendül a Disney intró (hallgasd meg!),

majd a felhőtlen boldogságot ígérő  „és most következzék a várva-várt film!” mondat jelenik meg a képernyőn. Az a gyermeki mosoly, izgatottság, hogy következik a mese, és még az sem gond, ha tizedjére látom. Elveszni a csodaországok kép- és dallamvilágában.

De hogyan keletkeznek ezek az időtálló betétdalok?

Alan Menken neve eddig valószínűleg nem sokat mondott, de dalai annál inkább. Elismert zeneszerző és dalszerző, ő áll a Disney leghíresebb filmzenéi és musicaljei mögött. A Disney-reneszánsz korszakban 8 Oscar-díjat, 3 Golden Globe-díjat, 6 Grammy-díjat nyert, és további 29-re jelölt volt. Menken szerint a Disney slágerek készítésének titka megtalálni és ráérezni a dal színe-javára (erre az angol sweet spot a megfelelő kijelentés - a teniszütő legkevésbé rezgésmentes foltjáról elnevezve, ahonnan a labda elütése a legeslegtökéletesebb). Sőt, írt olyan dalokat, amelyek szerinte elég buták és értelmetlenek lettek, de „they just hit the sweet spot”.

Például az Aranyhaj és a nagy gubanc (Tangled, 2010) animációs film I’ve got a dream! dala, amit Menken szerint az emberek igencsak kedvelnek, de számára csupán zagyvaság („Oh my God, it’s a dumb song, but it works”).

A stratégia az, hogy a rajzfilmkészítés első lépéseként a zeneszerzőt (musical dramatist) hívják be a stúdióba. A Disney elmeséli a sztorit, és meghatározza, hogy milyen stílusban jeleníti meg a történteket. Ehhez milyen típusú zene illik a legjobban, és melyik dalnak milyen jelentősége van a mesefilm során. Ezután a zeneszerző feladata, hogy a forgatókönyvet és a történetet összerakja, majd az animációs csapattal összefogva a dalokat létrehozza. Sok esetben először a dal hangszeres változata van kész (instrumental), utána születik meg a dalszöveg, s végül az animáció. Menken szerint egy jó dalnak összhangban kell lennie a képekkel, hogy összetartsa a filmet. Amit Menken az évek során megtanult: az, hogy sose áldozzon túl sokat egy dalért, mert nem minőség kérdése, hanem egyszerűen a dal természetéről van szó. Eléri azt a bizonyos sweet spot-ot vagy sem. Szakmai távolságtartás az, hogy bár az évek során begyűjtött díjak ellenére, Menken igyekszik nem túl sokat ünnepelni vagy gyászolni egy dalért: „Számomra azt jelenti, hogy új és új dalokat írok, és amikor az emberek megkedvelik, hát legyenek csupán hálásak érte”.

A Disney-reneszánsz sikerkorszakban megjelent rajzfilmek listája és rövid ismertetőjük  

      1.       A kis hableány (1989)

(zene: Alan Menken)

Egzotikus tengerparti hangulat. Atlantika csodálatos víz alatti birodalma és a sellővilág, ahol ugyanaz a fiatal generáció alapvető problémája: a szerelem. Ariel áldozatot hoz, hogy Eric herceg oldalán, az emberek között élhessen. A gonosz Ursula viszont ördögi tervében Arielt csapdába csalja. De aztán happy end (kevés Disney-mesének nincs happy end-je).

Két Oscar-díjat, teljesen megérdemelten, Sebastian (a rák) karibi hangulatú, tengeri ódája söpört be (amelynek igazából csak a lényege veszett el a magyar szinkronban, az eredetiben alkalmazott közép-amerikai akcentus miatt).

1990 – Oscar-díj – a legjobb eredeti filmzene (Alan Menken)

1990 – Oscar-díj – a legjobb eredeti filmdal (Alan Menken, Howard Ashman) – "Under the Sea"

      2.       Mentőcsapat a kenguruk földjén (1990)

Valószínűleg az emberek zöme eddig nem hallott róla. Én sem. Egy '70-es évekbeli, mára szintén elfeledett Disney-film folytatásáról van szó, ráadásul az ugyanekkor készült rajzfilmeknél jóval gyengébb minőségű animáció. A sztori egyébként Ausztráliában játszódik, egy csapatnyi egérnek kell kiszabadítania egy, a gonosz vadászok fogságába került kisfiút.

(zene: Bruce Broughton)

      3.       Szépség és a szörnyeteg (1991)

(zene: Alan Menken)

Sokak szerint ez az alkotás az összes Disney-rajzfilm közül a legszebb. Összetett az üzenete: a saját korlátainkat le kell bontani, az előítéleteinket le kell gyűrni annak érdekében, hogy megismerhessünk valakit. Ezt teszi a szépséges Belle is: szerelmével megmenti a szörnyeteggé változott herceget.

1991 – Oscar-díj – a legjobb eredeti filmzene (Alan Menken)

1991 – Oscar-díj – a legjobb eredeti filmdal (Alan Menken) – "Beauty and the Beast"

      4.       Aladdin (1992)

(zene: Alan Menken)

A rajzfilm legmókásabb szereplője Dzsini, a lámpás szelleme. A sztori átlagos: az szegény, de jószívű utcagyerek beleszeret a gyönyörű Jázmin hercegnőbe, de a hataloméhes Jafar keresztbe akar nekik tenni. Amiután a gonosz megkapja méltó büntetését, a szerelmespárt a varázsszőnyeg elrepíti. Ennyire egyszerű.

1993 - Oscar-díj - a legjobb eredeti filmzene (Alan Menken)

1993 - Oscar-díj - a legjobb eredeti filmdal (Alan Menken, Tim Rice) – "A Whole New World"

      5.       Az oroszlánkirály (1994)

(zene: Hans Zimmer)

Kedvenceim Timon és Pumbaa, a komikus szurikáta–varacskos disznó duó, akik a Hakuna Matata törvény szerint nevelik Simbát(akinek nevelődési története egyetemes érvényű). Ő a trónra jogosult király, de a gonosz Zordon magának akarja a hatalmat. Az oroszlánkirály a Disney-reneszánsz csúcspontja, amelyben minden megvan, amit a Disney tudott a legjobban. Ennek a dalai lettek a legismertebbek világszerte: amíg az aláfestésről Hans Zimmer gondoskodott, addig Elton John dalaira a musicalkirály Tim Rice írt dalszövegeket.

1995 – Oscar-díj – a legjobb eredeti filmzene (Hans Zimmer)

1995 – Oscar-díj – a legjobb eredeti filmdal (Elton John, Tim Rice) – "Can You Feel the Love Tonight"

      6.       Pocahontas (1995)

(zene: Alan Menken)

Pocahontas, az indiánlány, aki beszél a fák és állatok nyelvén, irányítja a szelet. Sőt, jól énekel is (ahogy a többi Disney-hercegnő is). Bizalmába fogadja az Újvilágba érkező John Smith-et. Őszinte szeretet, szerelem, romantika, kaland, de Pocahontas végül hűséges marad törzséhez.   Alan Menkennel nem nagyon tudott mellényúlni a Disney, a Pocahontas volt a negyedik olyan animációs film, amiért két Oscart is kapott.

1996  –  Oscar-díj – a legjobb vígjáték filmzene (Alan Menken, Stephen Schwartz)

1996  –  Oscar-díj – a legjobb eredeti filmdal (Alan Menken, Stephen Schwartz) – "Colors of the Wind"

      7.       Notre Dame-i toronyőr (1996)

(zene: Alan Menken)

Menken maga is karrierje legjobb nyitódalának tartja a Bells of Notre Dame nyitányt. De nekem gyerekkorom egyik legbánatosabb Disney-meséje. Valószínű a középkori, vallásos magasztossága, és a Quasimodo iránti sajnálat miatt igazságtalannak tartottam, hogy a tehetséges és szép Esmeralda a tökéletes külsejű és bátor kapitány felesége lesz. De hát hogy is lehetne egy púposé… Szomorú igazság.

      8.       Herkules (1997)

(zene: Alan Menken)

A gospel-múzsák kitesznek magukért. A félisten Herkulesnek több megpróbáltatás során kell bebizonyítania, hogy szuperhősnek született, és megérdemli, hogy az Olümposzon élhessen. A Disney történetének egyik legviccesebb főgonosza, a temperamentumos és szarkasztikus Hádész is ebben a mesében kapott szerepet.

1998 – Oscar-díj jelölés – a legjobb eredeti filmdal (Alan Menken, David Zippel) – "Go The Distance"

1998 – Golden Globe-díj jelölés – a legjobb eredeti filmdal (Alan Menken, David Zippel) – "Go The Distance"

      9.       Mulan (1998)

(zene: Jerry Goldsmith)

Mulan példaképem volt. Kicsit szeleburdi, szembeszáll a családi döntésnek és hagyományoknak, de saját apját megvédve, egy elkötelezett hősnő válik belőle. Nem torpan meg a férfi elnyomástól, a nehézségektől, a harctól. Sőt, győz, s ezzel szerelmet is nyer. End of story.

      10.   Tarzan (1999)

(zene: Phil Collins)

A szótlan, eleinte beszédképtelen főhős és a törékeny, de tűzrőlpattant Jane sem tipikus Disney-rajzfilmfigurák. A majomember Jane által megismerkedik az emberi világgal, így a szerelemmel is. A gorilla vadász Clayton gonoszkodni akar, de végül Tarzan győz, és Jane dzsungellakó lesz. A film költségvetése összesen 150 millió amerikai dollár, ami meghaladja a korábbi listavezetőt, a Pocahontast. Magyarországon a Disney az egész soundtracket újra felvetette Ákossal, amelyek igazi slágerekké váltak.

2000 – Oscar-díj – a legjobb eredeti filmdal (Phil Collins) – "You'll Be In My Heart"

Felhívás!

Kedves 21. századi szülők!

Kérlek, lécci, please, neveljétek úgy gyerkőceiteket, hogy egy olyan mesevilágban nőjenek fel, ahol van: Dzsini, Balu maci, Timon és Pumbaa, Mushu, Kuzco, Nemo, Lilo és Stitch, Dumbo, Susi és Tekergő, Micimackó, Hakuna Matata, de ha kell, Szörnyella de Frász is!

Ui. Nézzétek meg Dancsó Péter (Videómánia) Disney-rajzfilmes szakszerűen sorozatát.

A magyar irodalom utolsó nagyasszonyának hagyatéka

Tíz éve annak, hogy 2007 november 19-én Szabó Magda itt hagyott minket. Szentül hiszem, hogy ha valaki, akkor ő az idők végezetéig halhatatlan marad, művei örök darabok lesznek. Ezzel az állítással nem túlzok. Lehet, hogy elfogult vagyok, de Szabó Magdától senki sem vitathatja, hogy maradandót alkotott. Ebben az írásban az egyik leghíresebb regényével, az Abigél-lel foglalkozom. 
Öt, plusz egy ok, amiért el KELL olvasni ezt a könyvet:

1.) Mert ifjúsági regény és nem csak

Várjál még, ne forgasd a szemed! Az hogy ifjúsági regény, és tizenévesekről szól, nem jelenti azt, hogy nem olvashatnád el akár 20-30-40 évesen is. A mű ugyan így indul: megismerjük Vitay Georginát, az elkényeztetett kislánykát, akit édesapja, a tábornok, egy leányintézetbe küld, Árkodra. Eleinte ténylegesen csak Gina vívódásainak, hisztijeinek és gyerekes viselkedésének lehetünk tanúi. Aztán egy adott ponton a lány felforgatja az egész intézet életét. A regény innentől kezd ténylegesen beindulni és üzeneteket közvetíteni. Az iskolatársai Gina ellen fordulnak, Szabó Magda pedig mesterien érzékelteti, hogy a lányok sokkal kegyetlenebbek, mint a fiúk: összesúgnak, kirekesztenek, mindent elkövetnek, hogy minden másodpercben éreztessék a haragjukat. Valahol ezen a ponton válik az Abigél történelmi regénnyé: a második világháború idején játszódik a sztori, és amikor a lányok szürke, elzárt életébe is beszivárog a külvilág, ott iszonyatos pozitív értelemben vett „töréspontja” van a könyvnek. Konkrétan történik egy beszélgetés Gina és az édesapja között, ahol abban a pár percben a főszereplőnknek fel kell nőnie. Karakterfejlődés at its finest! Ezeket az oldalakat nem lehet másképp olvasni, csak valahogy így: „Gnkdhgfgh, mivaan?!”

Kép: korbirodalom.csgyk.hu

2.) Mert amikor már azt hiszed, semmi újat nem tud mondani, felpofoz

Az Abigél bővelkedik a fordulatokban. Olvasod, olvasod, jönnek a fordulatok, de a könyv fele még hátra van. Ugyan, mi érdekfeszítő történhet ennyi oldalon keresztül? Na, a regény akkor fogja az édes kis pofikádat és leteker egy hatalmasat. Konkrétan annyi WTF momentum van benne, hogy sokat fogod csapkodni a könyvet, hogy na, ilyen nincsen!

3.) Mert a regényt körülöleli egy bazi nagy titok

A mű címe is erre utal, ugyanis az intézet udvarán helyezkedik egy korsóslány szobra, akit Abigélnek neveznek. Az a legendja járja, hogy ez a lány segít annak, aki bajban van, és hozzá fordul végső elkeseredésében. Remek krimi jellegű szál, a regény alatt végig találgathatunk, vajon mi áll ennek a dolognak a hátterében. Szerintem maga Agatha Christie is dobott volna egy pacsit Szabó Magdának, ha látta volna, hogy milyen módon képes ő is egy egész regényen keresztül feszültséget generálni azzal, hogy az olvasót arra készteti, hogy játsszon nyomozósdit.

4.) Mert a karaktereit i-mád-ni fogod!

Az írónő annyira szépen kidolgozza a szereplőit, hogy azok bármikor előléphetnének a könyvből. Kellően hátterezi a karakterek sztoriját, és a végére szerinem legszívesebben megölelgetnél mindenkit. Ha másért nem, Horn Mici badass karakteréért is érdemes elolvasni a könyvet! (Ki az a Horn Mici, és mit tett le az asztalra?! – kérdezhetnétek. Háh, nem fogom elárulni, olvassátok el a könyvet!)

5.) Mert Szabó Magda stílusa zseniál

Esterházy Pétertől vettem az írásom címét, ő így vélekedett az írónőről: „irodalmunk utolsó nagyasszonya”. A stílusát ugyan egy picit szokni kell, az első oldalaknál talán nem gördül olyan könnyen a szem, de aztán! Beleszerelmesedsz. A monológok, a leírások, a szóhasználat! Lehet túl sokat fangirlkedem, de nem hiszem, hogy alaptalanul. Szabó Magdáról és a műveiről nem csak én mondom azt, hogy zseniálisak. Kossuth-díjas. Azért azt mindekinek nem dobálják, aki két mondatot egymás mellé tud írni.

The myth, the legend, the one and only, Szabó Magda
Fotó: index.hu

+ 1.) Mert örök

Talán ezzel azononosítják a legtöbbször az Abigélt, hogy örökzöld mű. Szerintem különböző életszakaszokban, hosszú évek távlatából újra és újra el kell olvasni ezt a könyvet. Mert mindig más megvilágításba helyez egy problémát, mert tud újat mondani, annyiszor, ahányszor csak fellapozzuk. Receptre kellene felírni!

Amikor elolvastam, rögtön írtam egy bejegyzést Tumblr-re, engem akkor így hagyott a könyv:

P.S.: NEHOGY elolvassátok a Wikipedia ismertetőt a könyvről, tele van spoilerrel!

Firkálta: Frappe